Nem mindig jár rosszul az ember, ha leszakad a kipufogócsöve

Az egyik legszebb emlékünk a feleségemmel az autóm kipufogójához kapcsolódik. Vagyis csak közvetetten. Tudom, ez így elég furcsán hangzik, mégis igaz: egy csodás napot köszönhetünk annak, hogy elromlott a kipufogóm.

Pár hete mindketten szabadságot vettünk ki a munkahelyünkön, és úgy terveztük, hogy elmegyünk meglátogatni a feleségem szüleit, akik egy kis Baranya megyei faluban élnek. Előre felhívtuk őket és megbeszéltük velük, hogy ott is alszunk két éjszakát, másnap pedig hazajövünk. A nejem már nagyon várta, mert rég látta a szüleit, hiszen azóta, hogy felköltözött Budapestre és hozzám jött feleségül nem igazán volt ideje hazalátogatni a szülőfalujába. Persze születésnapok és karácsony alkalmával mindig együtt a család, de évközben nagyon nehéz összehozni a leutazást. Az anyósom és az apósom pedig már elég idősek, néha-néha ugyan felutaznak ők Pestre, de sem a feleségem, sem pedig én nem örülünk ennek túlzottan, hiszen mi vagyunk a fiatalabbak, mi jobban viseljük az utazás okozta viszontagságokat.

De végre ismét meg tudtuk szervezni a látogatást, és mivel úgy készültünk, hogy ott alszunk két éjszakát, pakoltunk be váltó fehérneműt és ruhát. A szülei boldogok voltak, hogy újra látnak bennünket, az anyósom isteni bárányragut főzött, illetve sütött almás pitét is, mert tudja jól, hogy nekem az a kedvencem. Mi vittünk le nekik kávét, édességet, valamint az apósomnak egy finom whiskyt, melyet este a teraszon ülve ki is bontottunk. Jókat beszélgettünk, ahogyan minden alkalommal szoktunk; bár idősek már, ahhoz képest mégis fiatalosan állnak a világ dolgaihoz, lehet velük beszélgetni akármiről. Csak kár, hogy ennyire messze lakunk egymástól…

Sajnos hamar eltelt a közösen töltött idő és már elérkezett a hazautazásunk napja. Reggel indultunk, hogy időben Budapesten legyünk. Körülbelül háromnegyed órája utaztunk, amikor elértük Harkány városát és akkor egyszer csak furcsa hangra lettünk figyelmesek. Leállítottam az autót és kiszálltam, hogy megkeressem a zaj forrását. Sokat nem kellett keresgélni, mert rögtön szembe tűnt: félig leszakadt a kipufogócső. Azt hittem menten felrobbanok, nem akartam elhinni, hogy az otthonunktól ilyen messze történik ilyesmi. Muszáj volt gyorsan keresnem egy szervizt ott Harkányban, hogy kicseréljék a kipufogómat. A szerelő azt mondta, hogy megcsinálja, viszont több órát vehet igénybe a dolog. Tudtam, hogy ez azt jelenti, hogy Harkányban ragadtunk és lehet, hogy csak késő este érünk majd haza. A szerelő rendes volt és azt tanácsolta, hogy keressük fel a harkányi szállások közül az ő kedvencét, amely a gyógyfürdő mellett van és maradjunk egy éjszakát a városban. Tanakodtunk a feleségemmel, majd arra jutottunk, hogy igaza van a szerelőnek, jobb, ha inkább csak másnap folytatjuk utunkat Budapestre. Délután volt már mire taxival elmentünk a szállodához, ahol mázlink volt, mert tudtak szabad kiadó szobát adni. Ma már így visszagondolva azt kell, hogy mondjam, örülök, hogy elromlott a kipufogóm, hiszen emiatt találtunk rá arra a szállodára.

harkányi szállások

Jóllehet a kialakult helyzet miatt csak egy fél napot töltöttünk ott, mégis életünk egyik legjobb wellnessezése volt. Bár fürdőruhát eleinte nem pakoltunk be a bőröndbe, hiszen arra a nejem szüleinél nem volt szükségünk, de gyorsan elugrottunk venni, mondván, hogy ha már lúd, legyen kövér. Vagyis ha már így alakult a nap, akkor megérdemeljük, hogy megmártózzunk a jakuzziban. Ráadásul a vacsora is valami isteni volt! Estére már csak nevettünk az egészen és egyet értettünk abban, hogy mindkettőnk számára ez egy igazi kaland volt. Másnap aztán átvettem vadonatúj kipufogóval felszerelt kocsimat, majd pedig további problémák nélkül hazajutottunk a feleségemmel. De jövő héten már megint utazunk, méghozzá vissza Harkányba. De nem ám a szerelőhöz, hanem megint abba a wellness hotelbe!