Néha egész féltékeny tudok lenni a párom autószerelőjére. Mármint, nem úgy értem, hogy arra gyanakodnék, hogy van közöttük valami, sokkal inkább azt látom rajtuk, hogy már az első alkalom óta, hogy megtaláltuk őket az elromlott autónkkal, nagyon egymásra találtak a fickóval, szinte már jóbarátokká váltak az elmúlt évek alatt. A páros ugyanis az autók, sőt, mindenféle mechanikus eszközök szerelmese: mindent imád, amiben motor van.
Én magam is reálos gondolkodású ember vagyok, engem azonban jobban érdekelnek a kicsit elvontabb dolgok: informatikus végzettségem van.
Ez a kettő gondolat ott függ össze, hogy a minap nevetve szembesítettem azzal a páromat, hogy milyen viccesnek tartom a már-már romantikusan szenvedélyes kapcsolatuk az autószerelőnkkel, mire ő közölte, hogy én pont ugyanilyen vagyok a laptop szervizzel, ahová most már rendszeresen járunk, nemcsak, ha baj van, hanem ha a gépek karbantartásáról van szó. Engem is érdekel a gépek mechanikai része, de én a programozás szerelmese vagyok igazából, szét tudom szedni a gépeket, de annyira nem élvezem, a számomra „piszkos munkát” a PCmentor laptop szerviz dolgozóira szoktam bízni.
Nem sokkal a fentebb említett beszélgetésünk után pont elérkezett a gépem karbantartó látogatása a laptop szervizben. A PCmentor budai üzlete nagyon közel van a lakásunkhoz, a pesti pedig a munkahelyemhez, ezúttal a budaiba mentem, ott vagyok jobb viszonyban a szerelőkkel. Direkt figyeltem a viselkedésem, és be kell ismernem, a páromnak teljesen igaza volt!
Este be is ismertem neki ezt, egy jót nevettünk a dolgon, és azóta is mindig viccelődünk a másikkal, ha a kocsit vagy a laptopot visszük szervizbe.