Autószerelőként rengeteg tulajjal találkozom és észrevettem, hogy sokszor az autó típusáról és kinézetéről meg lehet állapítani azt is, hogy a tulajdonosa milyen személyiségű ember.
Alapvetően azt vettem észre, hogy a férfi sofőrök jobban vigyáznak az autóikra, mint a nők. Ez alatt persze nem azt értem, hogy a nők rosszul vezetnek és ezért tele van a kocsijuk karcokkal, mert ez utóbbi mindkét nemnél megesik, főleg akkor, ha az illető gyakran áll a dugóban, vagy próbálja a járművét mikroszkopikus méretű parkolóhelyekre bepréselni, hol több, hol kevesebb sikerrel.
Amire én gondolok, az az autó tisztasága és belső kinézete. Általánosságban elmondhatom, hogy a férfiak túlnyomó része úgy hozza el hozzám a kocsiját szervízeltetni, hogy előtte lemossa, belülről pedig kiporszívózza. A férfi ember számára az autó gyakran státuszszimbólum is, ezért nagyon nem mindegy, hogy aki először meglátja, az mit gondol róla.
Én magam is úgy vagyok a saját kocsimmal, hogy szeretem tisztán tartani, mert így sosem kell amiatt aggódnom, hogy mi van akkor, ha valakit hirtelen fuvaroznom kell. Számomra kellemetlen lenne az, ha a hátsó ülésen nem lenne egy négyzet centinyi szabad hely sem, mert tele van üres üdítős üvegekkel, gyorséttermi csomagolóanyagokkal és miegymással.
Nos, észrevételeim alapján nem mindenki osztja ezt a véleményemet.
Persze, vannak olyan emberek, akik szinte az autójukban élnek, mert mondjuk sofőrök, futárok, taxisok, vagy egyszerűen csak olyan munkájuk van, ami miatt folyton úton kell lenniük. Ilyen esetekben gyakran megesik, hogy az illető fel van szerelve kellő mennyiségű üdítővel, rágcsálni valóval és sok esetben még váltó ruhával is, biztos ami biztos alapon. Arról nem is beszélve, hogy sokan a stresszt dohányzással vezetik le, vagy éppen a dugóban töltött unalmas órákat akarjak ezáltal eseménydúsabbá tenni, ezért a kocsijuk szinte hamutartóként is funkciónál.
A nők autóiról általánosságban azt mondhatnám el, hogy olyan üzemszerű a kinézetük. Látszik a járművön, hogy néha napján le van mosva, de nem heti szinten, a belseje pedig… Emberfüggő, de az esetek nagy részében van benne valami kis cukiság, legyen szó plüssállatokról, rózsaszín üléshuzatról, csillámos GPS tartóról, vagy lényegében bármiről, amitől az illető egyedinek érzi a járművét. Emellett pedig a mindennapi élet apróságai is gyakran jelen vannak az autóban. Különböző apró csomagolások, papír zsebkendők és miegymások, amiket az illető tervez kidobni, miután kiszállt, de mégsem teszi.
Meg tudom ezt érteni, mert a hölgyek között kevés a műszaki beállítottságú illető és sokaknak csak azért van autójuk, hogy eljussanak A-ból B-be. Nem a külseje miatt, nem a márkahűségből kifolyólag, hanem csak azért, hogy legyen négy kereke, teteje és kivigye őket a világból is, ha éppen arra van szükség.
Múltkor azonban bejött hozzám egy hölgy, aki minden előzetes megfigyelésemre rácáfolt. Oké, kivétel erősíti a szabályt, de ez a nő igazi autó megszállott volt.
Egy nagyon szép kocsija volt, nem mai darab, de látszott rajta, hogy az illető imádja ezt a márkát és akkor se venne vadonat új, luxus autót, ha megtehetné, mert ő erre esküszik.
Telefonon jelentkezett be, mondta, hogy egy új kipufogót szeretne felszereltetni és ha már elhozza a kocsit, akkor nézzem át, hogy minden rendben van-e vele.
Nagyon csinos, fiatal, huszonéves lány volt és ahogy az autójával bánt, az én szememben még vonzóbbá tette. Nemcsak a hosszú, szőke haja csillogott, hanem a kosi karosszériája is, látszik, hogy gyakran mossa és waxolja, ráadásul beül is egy porszem nem sok, annyi kosz nem volt benne. Azt hiszem az utcán is utána fordulnék, ha egy ilyen jelenséget meglátnék. Szép nő, szép autó… Sok férfi számára csábító egy ilyen párosítás.
Hozta magával a kipufogót, mondta, hogy szerette volna, ha jobb hangja és teljesítménye lenne az autónak, szóval egy ilyen kis diszkrét változtatásra beruházott.
Hozzátette azt is, hogy szerinte semmi gond a kocsival, de a biztonság kedvéért nézzem át, mert jobb az elővigyázatosság.
Miközben dolgoztam a kipufogón, ő végig ott maradt és kellemesen elbeszélgettünk. Látszott rajta, hogy ért az autókhoz és odavan értük, de szerelni azért nem szívesen állna neki, mert nem tartja magát eléggé műszaki embernek.
Mikor a kipufogóval végeztem, ellenőriztem a motorolaj szintet és megállapítottam, hogy le lehetne cserélni. El lehetett volna menni a régivel is még pár ezer kilométert, de a hölgy egyet értett abban, hogy ha már úgyis itt van, akkor csináljam meg azt is.
Csak egy kitétele volt, mielőtt elkezdtem, mondta, hogy mindenképpen mannol olajat öntsek bele, mert amióta megvan az autó ő csak azt használ és nagyon meg van vele elégedve.
Miután végeztünk ő fizetett és már ment is, mert állítása szerint elég sűrű napja volt. Én pedig örültem, mert nagyon ritkán találkozom olyan nőkkel, akik ennyire lelkesednek az autók iránt és mindig felüdülés számomra, ha mégis.